Filmkritikusok

Az említett Sequence mellett a másik nagy színház- és filmművészettel foglalkozó folyóirat a Sight and Sound is részt vett a filmnyelvet „forradalmian” megváltoztató ideológiák megformálásában. Ebben hasonlított a francia új hullámra (nouvelle vague), ahol szintén egy filmművészeti lap, a Cahiers du Cinéma és kritikusai teremtették meg a mozgalom ideológiai alapjait. A brit új hullámnak azonban volt még egy mozgatórugója, mely döntő szerepet játszott kialakulásában, s melyet később sem lehetett elválasztani tőle. Ez pedig a színház volt. Itt alakultak ki és vertek gyökeret azok az eszmék, melyeket később átvettek a filmkészítők, és játékfilmjeikben gyakorlatilag kiteljesítették azt. A „dühös fiatalok”, élükön John Osbornnal a színházban szólaltak meg először a hagyományostól eltérő hangon. A radikális fiatal rendezők olykor hanyag – de semmiképpen sem a birodalmi Anglia királyi színházára jellemző – külseje is hozzájárult ahhoz, hogy az emberek megértsék: itt új korszak kezdődik. És ezt az új korszakot többek között olyan nevek fémjelzik, mint John Arden, Samuel Beckett, Harold Pinter. A Royal Court színházzal Andersonnak és Richardsonnak is döntő kapcsolata volt, s mindketten rendeztek is ott színpadi darabokat.

A nyitány 1956. május 8. volt, amikor az English Stage Company, egy „szabadgondolkodó” társulat előadta a fiatal John Osborne Look back in Anger című darabját, amelynek magyar fordításai (Nézz vissza haraggal!, illetve Dühöngő ifjúság) nem fedik pontosan az eredetit. Mint Nemes Károly is megjegyzi Richardsonról szóló könyvében, a cím eredetileg azt jelenti: „Nézz vissza a haragba!”. Mindenestre a lázadó, örökké elégedetlen Jimmy Porter figurája megfelelő hőst teremtett a mozgalomnak. Ezzel gyakorlatilag kezdetét vette a modern angol dráma korszaka, amely több ízben szolgáltatott alapot a free cinema filmjeihez.

A színház mellett a kezdő lökést Richarsdsonék mozgalmához Jack Clayton Hely a tetőn című alkotása adta meg. Ebben a filmben már megjelenik az észak-angliai ipari környezet, az alsóbb néprétegek ábrázolása. A film, amely egy alsóbb osztályból származó fiú küzdelmeiről szól, hogy feljuthasson az uralkodó osztály tagjai közé, hogy helyet szerezhessen magának a „tetőn”, nagy sikert ért el a közönség körében. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy készült végre egy film, amely a jelenkori társadalmat ábrázolta, témáit a valóságból merítette, azok életéből, akik a moziban saját magukat akarták végre látni. Nem csak a rendezőknek, a közönségnek is elege lett abból, hogy a mozi nem azt mutatja be, amit ők látnak az életből, hanem egy elmúlt világon „kérődzik”. A free cinema pedig frissülést hozott, újraélesztette a brit mozit.