II. Erzsébet angol királynő magyarországi őseiről

          Kevesen tudják Magyarországon, hogy az erdélyi gróf Rhédey László szépséges leánya, Claudia a mai angol királynő szépanyja. A családi kapcsolatokról szélesebb körű tájékoztatást nyújt a Hoitsy Pál szerkesztésében 1854-1921 között megjelenő Vasárnapi Újság 5. számában megjelent, most újraközölt cikke. Abból az alkalomból, hogy Anglia és India fényes ünnepségek közepette megkoronázta György királyt és hitvesét, Mary királynét, Londonban egy könyv jelent meg, mely bennünket is a legközelebbről érdekel. Hiteles okmányok alapján és a legnagyobb részletességgel ismerteti meg e könyv a királyhű angol közönséggel Mary királyné őseit általában, de különösen magyar eredetét hangsúlyozza. E munkából az angol királyné és fivére is kivették részüket, mert sajátkezűleg korrigáltak minden reájuk vonatkozó részt. A magyar vonatkozásokkal kapcsolatosan elmondja e könyv népünk történetét, szép képekben bemutatja hazánk ama részeit, melyek a Rhédey család történelmében szerepeltek. A magyar Rhédey grófok közül a legnevezetesebb Rhédey Ferenc volt, akit a szultán Rákóczi György bukása után Erdély fejedelmi székébe ültetett. De neki férfiágon nem maradtak leszármazói, s a család oldalágon folytatódott tovább.

          A család egy része Erdélyben maradt, míg a másik Magyarországra költözött. Az Erdélyben maradt ágból származott Mary királyné nagyanyja. Ez ág alapítója V. János volt, aki 1687 táján élt Bethlen Gábor udvarában. Két unokája: Pál és Ádám Rákóczi hadvezérei voltak. A szatmári béke után a Rhédeyek visszavonultak Erdélybe. A pozsonyi diétán, mikor a magyar nemesség életét és vérét ajánlotta fel a királynõnek, VII. Rhédey János egyike volt a legelsőknek. Tábornoka lett a nemes testőrségnek, és Mária Terézia 1767-ben saját kezű levélben köszönte meg neki hősi szolgálatait. Bécsben halt meg 1768-ban. II. Rhédey Lajos a magyarországi ágból származott. Mint minden őse, ő is katona volt. I. Ferenc császár 1808-ban kamarási rangra emelte és birodalmi gróffá tette, ezenfelül pedig Bihar megye kormányzójává is. Rhédey Lajos a napóleoni időben saját költségére egy egész ezredet állított, Nagyvárad városának pedig sok adománnyal kedveskedett. Ezek közül máig is fennáll a szép Rhédey-kert. A gróf nagy pártfogója volt a tudománynak és művészetnek.

          A grófné halálakor Csokonaival íratta meg a búcsúztató verset, melyet az akkor már beteges költő maga szavalt el, s nemsokára meghalt. Ez a lélek halhatatlanságáról szóló, mély szellemű nekrológ irodalmunknak máig is egyik legkitűnőbb filozófiai költeménye. Rhédey Lajos gróf maga is több könyvet és költeményt írt. Írt egyet József főherceg, Magyarország későbbi palatínusának születésekor, Mozart zenéjére. Ezt a megzenésített költeményt legelőször Nagyváradon mutatták be nagy sikerrel, 1799-ben. Gróf Rhédey Lajos 1831-ben, Budapesten halt meg 71 éves korában. Mary királyné édesanyjának nagyatyja, XlII. Rhédey László nem vállalt nyilvános szereplést. Kolozsvárott, Bécsben, de főleg Erdő-Szent-Györgyön lakott, gyönyörű park közepette emelkedő kastélyában. Feltűnően szép ember volt. Felesége, született Inczédi bárónő. Egyetlen leányuk, Claudia grófkisasszony országszerte ismert volt, szépségénél, bájánál és nemeslelkűségénél fogva. Úgy az udvar, mint a főnemesség köreiben rendkívül kedvelték. Egy udvari bálon ismerkedett meg vele Sándor württenbergi herceg, aki megkérte és elnyerte kezét. A házasságból született fiú, Ferenc, a Teck hercegi címet kapta s Angliába költözött. Hogy Mary királyné mily kegyelettel adózik nagyanyja emlékének, bizonyítja az, hogy az erdő-szent-györgyi templom falába emléktáblát helyeztetett. Rajta márványba vésve aranybetűk hirdetik a koronás unoka kegyeletét.

Isten óvja a Királynőt!