Köztudottan a British Library – ezen a néven – elég fiatal képződmény: idén épp harminc éves a számos alkotóelemből összerakott világkönyvtár (majd 1983-ban még kiegészítették a hangzó dokumentumok nemzeti gyűjteményével). A gyűjtemény alapját 1753-ban vásárolta a kormányzat 20 ezer fontért, s ez – kiegészítve egyebek mellett az angol uralkodók könyvtárának 50 ezer kötetével és 15 ezer kéziratával – mint a British Museum könyvtára 1759-ben nyitotta meg kapuit a nyilvánosság előtt. Természetesen kezdettől kizárólag helybenhasználat céljából. A BL számos huszadik századi alapítású önálló intézményt – országos kölcsönző könyvtár, nemzeti bibliográfiai központ stb. – egyesített 1972-ben. Ma mintegy 2400 munkatársa van – egyharmaduk, 970 fő diplomával. Állománya közel 10 millió monografikus kiadvány mellett számos egyéb dokumentumtípust ölel fel (például 635 ezer doktori értekezés!) egészen a szabadalmakig. A londoni és Boston-Spa-i székhelyek összesen 624 kilométernyi raktári férőhelyet jelentenek – most bővítésük hamarosan napirendre kerülhet, hisz 95%-ban beteltek a kapacitások. A gyarapodás pedig felettébb tetemes: a tulajdonképpeni nemzeti gyűjtemény Londonban 46 ezer periodikus kiadvány és 104 ezer monografikus mű köteteivel gyarapodott a 2000–2001-es pénzügyi évben (áprilistól-márciusig számolnak), míg Boston Spa kölcsönző központja 56 ezer kurrens (!) folyóiratot járat. Egy év alatt csaknem 5 millió dokumentumot vesznek kézbe az olvasótermekben, míg az országos-nemzetközi dokumentumszolgáltatás – most kisebb visszaesést elkönyvelve – csaknem 4 millió dokumentumot forgalmaz. Az országos kölcsönzőkönyvtár egyébként létrejötte, azaz az 1961 óta eltelt negyven év alatt elérte a 100 millió teljesített kérés szintjét.

Hatalmas a nemzeti könyvtári elektronikus rekordok forgalma. A BL 10 milliós könyvállományának 70%-a már az OPAC-ban elérhető és kereshető, ezen kívül más dokumentumtípusokból és a Boston Spa-i állományokból újabb milliós nagyságrendek rajzolódnak ki. A brit nemzeti bibliográfia teljesítménye azon is mérhető, hogy más könyvtárak legújabban már 88%-ban megtalálják a nemzeti könyvtárnál a számukra szükséges rekordokat, így azok átvételével csökken a feldolgozás helyi aránya. A könyvtár honlapját egy év alatt 21 millió fölötti számban keresték fel – egyetlen év alatt a növekedés 50% fölötti arányt ért el! A BL összes rekordjainak száma egy év alatt 28 millióról közel 33 millióra növekedett (ennek döntő hányada, mintegy 4 millió, a 20 ezer kurrens folyóirat tartalomjegyzékét szolgáltató Inside Information elnevezésű szolgáltatás révén keletkezik).

A könyvtár éves költségvetése eléri a 110 millió fontot, ebből 82 millió az állami támogatás, s évente 25-30 millió körüli a saját bevétel (ezt épp a lezárult pénzügyi évben nem sikerült szinten tartani a belföldi dokumentumszolgáltatás iránti igények bizonyos csökkenése következtében). Ám így is a költségvetés negyede származik saját bevételből, ami igen erős aránynak minősíthető. A kiadások mintegy fele a bér és bérjellegű kifizetés, míg a gyarapítási keret meghaladja a 12 millió fontot, állományvédelemre pedig közel 3 milliót fordítottak. A tetemes üzemeltetési stb. kiadások 35 millióra rúgnak. Összehasonlításul és érdekességként említhető, hogy a vadonatúj londoni épületegyüttes hivatalos értéke 391 millió font. 1998. június végén II. Erzsébet királynő avatta fel az egyébként 520 millió fontba került épületet, amely a párizsi Bibliothéque Nationale de France mellett Európa egyik legnagyobb és legdrágább új középülete.